Vajon szoktál néha rám gondolni?!
Annyira szeretnélek újra megcsókolni,
S azt a gyönyörű kék szemed bámulni.
Nem pedig várni,
Hogy mikor fogsz már rám gondolni!
Lefekvés előtt hiányt érzek,
És már alig várom a következő évet.
Sokat hibáztam, tudom jól
De olyan embert még én sem találtam,
Ki teljesen hibátlan.
Rengeteg hiba, mit elkövettem
Csak hitet, s reményt adott nekem.
Félek! Félek attól, mi rám vár,
De egyszer úgyis ledől a kártyavár.
Rosszul érzem magam, mert nem vagy velem
S elképzelni nem tudod mennyire hiányzol mellőlem!
Csak rád vágyom, senki másra.
Csak egy kicsi vallomásra.
Két szó mi hiányzik az életemből; Szeretlek, s Hiányzol a képről.!
Sokat gondolkoztam, vajon valamit elrontottam?
De kétlem, hisz ott voltam veled jóban, rosszban.
Nélküled nem bírom, s ezért néha könnyes lesz a papírom, melyre verseimet írom.
Tudom, ha ezt olvasnád, nevetnél.
De olyan jó lenne, ha tényleg szeretnél!